Ez a gyakorlat jelentős múltra tekint vissza, és szorosan kötődik az iparosodáshoz és a technológiai fellendüléshez.

1. Ipari forradalom (18-19. század): Az Ipari forradalom a gyártás és a termelés jelentős technológiai fejlődésének időszaka. Ebben az időszakban a gépeket és berendezéseket folyamatosan fejlesztették és módosították, növelve a termelést és a hatékonyságot. Noha a "retrofitálás" valószínűleg nem volt általánosan elterjedt, a gépek módosításának gondolata kapacitásuk fokozásának érdekében, nem volt ismeretlen.
2. 20. század eleje: A különböző iparágak fejlődésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a meglévő gépek fejlesztésre és átalakításra szorulnak. Ez a gépeket újabb technológiákkal korszerűsítő retrofitálás kialakulásához vezetett. Az autóiparban például az első autókat gyakran nagyobb teljesítményű motorokkal, jobb fékekkel és jobb felfüggesztési rendszerekkel retrofitálták.
3. 20. század közepe: A retrofitálás az elektronika és a számítástechnika térhódításával még nagyobb teret nyert. A gyártók a folyamatok automatizálása, a teljesítmény nyomonkövetése és a pontosság növelése érdekében elektronikus alkatrészeket kezdtek beépíteni meglévő gépeikbe. Ekkor kezdődött az automatizálási és vezérlőrendszerek retrofitálása.
4. 20. század vége: A számítástechnika valamint a szoftverek robbanásszerű fejlődése meghatározó szerepet játszott a gépek retrofitálásának történetében. A számítógépes numerikus vezérlésű (CNC) retrofitálás általánossá vált olyan iparágakban, mint a gyártóipar, lehetővé téve a nagyobb pontosság és rugalmasság érdekében a régebbi gépek számítógépes vezérlésű korszerűsítését. Retrofitálással a robotika és az automatizálás a meglévő gyártósorokba is integrálásra került.
5. 21. század: A gépek retrofitálása a digitális technológia, a Dolgok internete (IoT) és az Ipar 4.0 fellendülésével tovább fejlődött. Az intelligens érzékelők, a konnektivitás és az adatelemzés utat nyitott a a szofisztikáltabb retrofitálás előtt, lehetővé téve a gépek prediktív karbantartását, távmonitorozását és valós idejű optimalizálását.

A retrofitálás ma már számos iparágban, így például a gyártóiparban, az energetikában és a szállítóiparban is bevett gyakorlatnak számít. Lehetővé teszi, hogy a cégek növeljék meglévő berendezéseik élettartamát, ezáltal csökkentsék költségeiket, mivel nincs szükség új gépek vásárlására, valamint alkalmazkodjanak az állandóan változó technológiai igényekhez. A gyakorlat egyre kifinomultabbá válik, és az elektronika, a számítástechnika valamint a konnektivitás terén elért fejlesztéseket ötvözve növeli a meglévő gépek és berendezések képességét.

Az iparágak fejlődésével egyre nyilvánvalóbbá válik a rendelkezésre álló erőforrások maximalizálásának és ezzel egyidejűleg az innováció felkarolásának fontossága. A gépek retrofitálása egy olyan stratégiai megoldás, mely összhangban van a költséghatékonyság és a fenntarthatóság elveivel, és elősegíti az iparágak alkalmazkodási, növekedési és gyarapodási képességeit a folyamatosan változó igényekkel szemben. Megfelelő szakértelem és fejlődés iránti elkötelezettség mellett a retrofitálás lehetővé teszi a cégek számára, hogy áthidalják az idejétmúlt gépek és a jövő technológiái között húzódó szakadékot.